Gergő: Sohasem hittem volna, hogy jónak lenni ilyen nehéz!
A rossz pedig mindig lesbenáll, bármerre mész!
A kását meg kell enni, pedig rosszabb, mint a sütemény,
És ha a kicsi kéri, adjam oda, ami az enyém!
Enyém! Enyém!
Marika! Ha hallassz engem, bocsáss meg nekem!
Tudnod kell, hogy a jóságot én is kergetem.
De hidd el, nincs mit tenni, ha azt hiszed, igazad van:
Inkább össze is törsz, csak ne csalódj az igazadban!
Kar: Sohasem hitted volna, hogy jónak lenni ilyen nehéz!
A rossz pedig mindig lesbenáll, bármerre mész!
De hidd el, nincs mit tenned; ha azt hiszed, igazad van:
Injább törj is össze, de ne csalódj az igazadban!
Gergő: Marika, értsd meg, kérlek! A muzsika nem illet téged!
Én dolgoztam érte, de megkapod, ha szépen kéred.
Jónak lenni igen nehéz, nagyon nehéz tudomány!
Ha jónak hiszel valami dolgot, rosszá lesz valahány!
Kar: Sohasem hitted volna, hogy jónak lenni igen nehéz!
A rossz pedig mindig lesbenáll, bármerre mész!
És hidd el, nincs mit tenned: ha azt hiszed igazad van,
Előbb csak összetörsz, aztán csalódsz az igazadban!