I. fiú: Osztály vigyázz!

(A zene hirtelen elkezdődik)

Osztály: Az osztály vigyáz,a vármegye vigyáz, az ország vigyáz rá,
Ne legyen, aki büntetlenül a magyart gyalázná!
Megbecsüljük szép hazánkat; válunk jó fiaivá,
Ha felnövünk, majd két karunkkal mi is vigyázunk rá!
Tanító úr: (prózában) Köszönöm, leülhettek. No, hol van az új fiú?

Gergő: (szégyenkezve előkászálódik a padok alól)

Cintula: Tanító úr, kérem, az a véleményem,
Jó helyen van ez a fiú, ahol eddig volt!
Nézze csak a gúnyát! Nem lát ilyen csúnyát,
Ellepi a rút gatyáját a sok randa folt!

Osztály: Cin, cin, cin, cin, Cinegekirály!
Padok alatt percek alatt fészket is csinál!
Cin, cin, cin, cin, Cinegekirály!
Lábak között, nagyvidáman föl-le kurizál!

Cintula: Tanító úr kérem, az a véleményem,
Vakond volt az öregapja, azt siratja még!
Keresi a jussát, abból is kitúrták,
Keresi a kincsesládát, amit nyitni kék!

Osztály: Cin, cin, cin, cin, Cinegekirály!
Padok alatt percek alatt fészket is csinál!
Cin, cin, cin, cin, Cinegekirály!
Lábak között, nagyvidáman föl-le kurizál!

Cintula: Tanító úr, kérem...

Tanító úr: Már egészen értem!
Jól megírtad a leckédet, ugye, nagylegény?
Vedd elő az írkád, más gondom most nincs rád!
Olvasd bátran, kezdd nyugodtan a legelején!

Osztály: Cin, cin, cin, Cintula a király!
Ne hagyd magad, veled vagyunk, akármit csinálj!

Cintula: Tanító úr, kérem...

Tanító úr: Olvasd föl csak szépen!
Mondd a leckét, amit mára gyöngyen megírtál!
Olvassad csak bátran, mert ha ilyen szád van,
Akkor biztos a kezed is gyorsan kapirgál!

Osztály: Cin, cin, cin, Cintula a király!
Ne hagyd magad, veled vagyunk, akármit csinálj!

Cintula: Tanító úr, kérem, nem nagyon emlékszem,
Kötőszókat kellett írni, tán ezt adta fel.

Tanító úr: Kötőszókat kértem. Úgy vagyon az éppen!

Cintula: Leírtam a zsákmadzagot, ott akadtam el.

Osztály: Zsák, zsák, zsák, zsák, zsákmadzag!
Most látjuk, hogy mamlasz vagy!
Cin, cin, cin, Cintula a király!
Nagy a feje, de a bele csupa ho-homály!

Pálistók: (belép, csend támad)
Tanító úr, kérem szépen, nagy kérésem vón most nékem.
Iskolába járnék mától, hoztam írást, s volnék bátor
Kérni Önt, hogy osztályába felvegyen.

Tanító úr: Az ember már most, mit tegyen?
Bár megkéstél, gyermekem, (sokatmondóan Gergőre néz)
Mással is volt már ilyen,
Mondd hát neved, válassz helyet,
Ismerd meg a többieket.

Pálistók: Pálistók Peti a nevem. Ezt a falut nem ismerem.
Nagyapámmal élek itten; a bányában dolgozik lenn.

Gergő: Kincses Küsmödi unokája!
Ő hát tudja, hogy hol a bánya!

Osztály: Egyedem, begyedem, sánta a verebem!
Ez a fiú nem fog ülni a helyemen!
Nincs itt, nincs itt, nincs itt helye sem,
Nincsen kegyelem!

Tanító úr: A társaid, ha megtagadnak, hely nélkül én mégsem hagylak.
Ennyire talán még futja: Vackolj a kemencesutba!
Most azonban harangoznak, béreseknek levest hoznak.
Munka közben legjobb enni, menjünk mi is ebédelni.

Pálistók: Tanító úr, kérem szépen, itt maradnék, van ebédem.
Kökényt szedtem, amíg jöttem, de hosszú út áll mögöttem.
Ilyen lábbal nem mehetek messzire,
Megengedi nékem, hogyha van szive.

Tanító úr: (prózában) Maradj csak, fiam. (ki)

Cintula: Cin, cin, cin, cin, Cinegekirály!
Padok alatt percek alatt fészket is csinál!

Gergő: (prózában) Ezt hagyd abba, mert megkeserülöd!

Osztály: Cin, cin, cin, cin, Cinegekirály!
Lábak között, nagyvidáman föl-le kurizál!

Gergő: (prózában) Na, megállj csak! (nekirohan Cintulának. Birkózni kezdenek, a gyerekek körülállják őket. Cintula felülkerekedik, kipenderíti Gergőt a színpadról)

Cintula: (prózában utánakiált) Ha nem volt elég, szóljál máskor is!

Osztály: Cin, cin, cin, cin, Cinegekirály!
Padok alatt percek alatt fészket is csinál!
Cin, cin, cin, cin, Cinegekirály!
Lábak között, nagyvidáman föl-le kurizál!