Szűcs: Bíborban izzik, míg csak kel a Nap.
Mért van, hogy fényárban fürdőző angyalnak látlak?
Vera: Arcod még oly idegen, mégis ismerős nekem.
Ködös emlék álmaim fátyolán,
Csupa szent borzongás, csupa édes talány
A való és mese partján.
Ketten: Induljunk együtt, lássuk, hol a cél?
Éden földjéig elkísér-e a szél?
Mennydörgő szirtek közt légy vigaszom!
Adj enyhet, míg súlyuk nyom!
Sebeimre tégy írt és ringass el!
Ami elmúlt, nem fáj, gyere csókolj, ölelj!
Valahol vár egy titkos búvóhely.