Nagy Szellem
Pocahontas - Szabad Ötletek Színháza
Csend ült a vidéken évezredeken át.
Vígan hunyorogtak az ég csillagszemei,
Míg lent kergetőztek az elemek szellemei.
A kő meg a tűz és a föld meg a szél,
A víz üde lelkével körülöttünk él.
Én őrködtem a tájon, míg áradt az idő,
Néztem, ahogy nap nap után új hajnal jő.
Felcsendült a madárdal, és tülkölt a bölény.
Békében élt egymással minden lény.
A föld fát növeszt, a fa pedig fészket nevel.
Mindenki azt kapta, amit megérdemel.
De az ember felverte az erdő csendjét.
Minden régről való törvény ellen vét.
Nem értjük, mert nem beszéljük a gyűlölet nyelvét,
Nem értjük, hogy mért ver mindent szét.
Az ég csillagszeme megvillan és szilaj vihart sír.
Az ember mindent tönkretesz, amit bír.
Mi történhetett, amitől tévútra tért?
Hogyan lett ilyen vad, és miért?
Miért? Miért? Miért vár el bért mindenért?
Miért? Miért? Mért szomjazik hírnevet és vért?
Miért nem ismeri azt a szót, hogy elég?
Meddig alszik, mondd, ó, meddig még?!
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: keressük!
szövegíró: Csík Csaba
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 2011