Ne piszkálj már
Úgy fáj a pléhpofám
Viszket a koponyám
Taknyos a nózikám
Benyúlni nem tudok
Megvakarnád /Így jó?/
Nem kínoz vashiány
Bentről nyaldosnám
A rozsdát
Vasból van a fejem, Fülöp az én nevem
Fényességes király nem lehetek
Megbámul sok ember, ilyen hülye fejjel
Vasfűrész már nem vágja
Köszörűtől szikrát hány a pléh
Nem bomlik, nem romlik
Túl jól rám tették
Lehet mágneses tér, vagy kozmikus szél
Egy kis polírozás néha rám fér
De félnék ha berúgnék, feljönne a főzelék
Az acélmaszkba rókáznék
A gyomorsavam széjjelmarná szét
Nem bomlik, nem romlik
Túl jól rám tették
Lehet ón, réz, cink, alpakka
Fényes öntvény, rozsda marta
Felcsiszolva, polírozva
Krómacél vagy metál barna
/Lehet még a várban, álarcos bál sztárja/
Sminkem kemény, fémes gyönyör
Arcom helyén fényes bádog vödör
Ne fotózz engem plíz, nem mondom azt, hogy csíz
Nem látok
Nagy baj van
Törjük szét
Törjük szét
Vágjuk szét, ne takarjon engem
Nem is rossz hely ez a börtön, a vagyonom nem költöm
Megsegít majd lásd egy patkolókovács
A Vader is ezt viselte, de már ő sem szerette
Lópikula George Lucasnak
Miért pont engem nem fedezett fel
Nem bomlik, nem romlik
Túl jól rám tették
Nem bomlik, nem romlik
Túl jól rám tették