1. Hadilábon állok az egész dinasztiával,
Mert az, ami nekem jó, nekik nem elfogadható.
Mindenem amim van, eldobom a múltat,
És nem adom meg magam a jó tanácsoknak.
A prédikációkra nincs időm.
2. Az iram a szívemben csak rohanni tanít engem,
Túlvisz a diadalon, túl a vereségeken.
Aki nem száguld, az nem jut messzire,
Sem lépésben, sem félgőzzel.
R. Én nem férek a bőrömbe már,
A tempó szétszakít.
Engem vár a távolban sok álom-állomás,
Nincs, aki megállít.