Úgy érzem sírni volna jó,
Nem vigasztal már a szerelmes szó,
Úgyis hiába való.
Fáj nagyon-nagyon a szívem,
Nem ér semmit már az én életem,
Bolyongok szerelmesen.
Bocsássa meg nékem,
azt hogy szeretem,
Bocsássa meg azt is,
hogy nem feledem.
Mindenem a földön
egyedül csak maga nekem.
Mért van az, ha látom,
könnyes a szemem?
Vágyaim reményét
halkan temetem.
Nem tudok így élni,
ki tudja mi van velem.
Minden ember életében
van egy szép szerelmes nyár.
A szíve szépre talál,
s úgy érzi örökre fáj.
Boldogságtól mámorosan
szeretni, egyet kíván.
Azt hiszi boldog, ha lát,
és nem tud csalódni már.
Bocsássa meg nékem,
azt hogy szeretem.
Bocsássa meg azt is,
hogy nem feledem.
Úgy érzem, hogy nékem
Egyedül csak maga, csak maga kell,
Nagyon-nagyon úgy szeretem!