[Bevezető:]

Én mindenbe így belekóstolok, és így mindenből egy keveset.
Az a baj, hogy meg se tudnám határozni gyakorlatilag,
hogy most egymás után összefüggően így miről szól az egész,
mert ez egy nagy egyveleg.


Tizenöt éve, Salgótarjánba'
A McDonald's előtt a színpadon álltam
Kevés volt az idő, csak egy számot nyomtam
Csináltuk a zenét, Maxim Kuznyecovval
Anyám vitt a buliba, egy zöld kispolskival
Kőházy Ferenc, egy furcsa hobbival
A csillagok alatt sétálgattam becsípve
Néhány reppdal Ferit sok helyre bevitte
VIP szobák az asztalon fegyverrel
Körülötte betépve sok fukszos emberrel
Tizenhét évesen kirúgtak a Kadából
De egyetlen rossz szót sem kaptam anyámtól
Apám se támadt rám, látta a tükrét
A papucsra egyetlen egyszer volt szükség
Dolgozni mentem és a főnök átejtett
Továbbálltam, aztán máshol is átvertek
Mondtam a tutit és mindenki dühös lett
A NightChild Records ebből született
Amit megkerestem, másokba fektettem
Ami tőlem tellett, mindent megtettem
De azt mondták rám, nem vagyok elég ríl
Se lányok a kocsiban, és közben nem is szív
Semmi erőszak, csak ez a furcsa repp
Embertelen időkben, az ember ihlete
Barátság volt, vagy csak puszta elvárás
Gyerekek ezek még, így hát balhés az elválás
Jött a torrent és nem maradt pénzem
Félhomályba ragadva a képernyőt néztem
Az MSN pittyegett, de aztán az áram
Elment, és magam egyedül találtam
Elhúzta a függönyt az Éjszaka Gyermeke
És megértette, hogy máshogy is lehetne


Szegényen jöttem, de gazdagon távozom
Félhold a szíved és rajta a lábnyomom
Utálj, vagy szeress, teljesen mindegy már
Hogy majd holnap jössz, vagy tegnap itt hagytál
Minden káprázat, és én is elhittem
Hogy ez a sok-sok dal, ennyi az életem
A számlák megjöttek, magamon nevetek
FankaDeli vagyok, szia, munkát keresek


Huszonkét évesen írtam egy dalt
Álmodtam a címe, és még mindig hajt
Bár kerítés soha nem szerepelt a tervben
Hisz a házamba mindenkit beengedtem
A drogok ellen szóltam, sokan meggyűlöltek
Erőszak ellen szóltam, majdnem megütöttek
Azóta sokan elszívták minden esélyük
És sokan rács mögül suttogják reményük
Kint majd minden más, kint vár a szabadság
De én, aki kint vagyok, tudom, ez hazugság
Apám mesélt egyet s mást, ami szíven ütött
A sorsom akkor is egy hajszálon függött
Elvágtam ollóval, hisz ismered a refrént
Magyar földre, minden, 'mi öt percbe befért
Emlékszem, ahogy whiskyfolt Gőz pólóján
Állunk a wc-ben és velem ordibál
,,Azt mondják rád Fanka, elment az eszed
Felejtsd el gyorsan ezt a náci szerepet"
Nevettem rajta, hisz mit tehettem volna
A listámról az élet őt is lemosta
Annyi dalban szidnak, mint csillag az égen
És, ha rájuk nézek, tényleg meg is értem
Mondtam a tutit és dühös lett mindenki
Annyi buta cikket a netre kitenni
Azt hittem változtat, ahogy én is változom
De csak vihart kavart az én kis záporom
Mindig jót akartam, de ilyen a tükör
Akinek mutatod, lehet, hogy meggyűlöl
A legjobb barátok évek óta eltűntek
Az ego így játszik, beköti a szemünket
Megláttam, minden hazugság, át vagyunk verve
De nekik ennyi elég volt, hogy nagymagyar lettem


Szegényen jöttem, de gazdagon távozom
Félhold a szíved és rajta a lábnyomom
Utálj, vagy szeress, teljesen mindegy már
Hogy majd holnap jössz, vagy tegnap itt hagytál
Minden káprázat, és én is elhittem
Hogy ez a sok-sok dal, ennyi az életem
A számlák megjöttek, magamon nevetek
FankaDeli vagyok, szia, munkát keresek


Elfogadom, ha utálnak, hiszen igaz a mondás
Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács
Sokan olyan buták, folyton azt kérdezik
,,Ezt a szar országot ugyan kik szeretik?"
Átvertek barátom, nem látsz a szemedtől
Ne várj szép napot se szesztől, se szerektől
Amit manapság magyar reppnek hívnak
Az annyi, hogy a srácok kemények meg szívnak
Milyen sokan feladták, emlékszem a nevekre
Minimál Project, a Salátában kedd este
Hol vannak a lázadók, akiknek elég már
Akik már továbblátnak fűnél meg lájkoknál
Hol vannak a lázadók, akik végre józanok
Akik a mában teszik biztossá a holnapot
A vad magyarok között is elrúgtam a pöttyöset
Mondtam a tutit és mindenki dühös lett
Ott rasszista lettem, emitt meg hazaáruló
Nem kell nekem igazság, helyette pár rugó
Hiányzik a rezsihez meg pelenka is kéne
Andi majd kitalál valamit ebédre
Azok be vannak tépve, ezek meg részegek
Egyik se jobb a másiknál, nekem elhiheted
Ha mégis velem tartasz, kösd fel a gatyádat
Magad ellen fordítod a saját anyádat
Nem fog neked hinni, ő már nem akar látni
A tesód pedig tudod... inkább mindent kipróbálni
A neten egy videón majd megnézzük a buliját
Ő mutatja a cicit, a másik meg a kukiját
A Napiszarra jó lesz, semmi sem számít már
SP meg Fluor meg Dopeman meg Megasztár
Sírni tudnék néha, nem értem miért nevetek
FankaDeli vagyok, szia, munkát keresek


Szegényen jöttem, de gazdagon távozom
Félhold a szíved és rajta a lábnyomom
Utálj, vagy szeress, teljesen mindegy már
Hogy majd holnap jössz, vagy tegnap itt hagytál
Minden káprázat, és én is elhittem
Hogy ez a sok-sok dal, ennyi az életem
A számlák megjöttek, magamon nevetek
FankaDeli vagyok, szia, munkát keresek

Szegényen jöttem, de gazdagon távozom
Félhold a szíved és rajta a lábnyomom
Utálj, vagy szeress, teljesen mindegy már
Hogy majd holnap jössz, vagy tegnap itt hagytál
Minden káprázat, és én is elhittem
Hogy ez a sok-sok dal, ennyi az életem
A számlák megjöttek, magamon nevetek
FankaDeli vagyok, szia, munkát keresek


[Első levezető rész :]

Azokat a segítségeket, amiket én úgy gondoltam, hogy majd kapok,
vagy amiket annak idején úgy gondoltam, hogy ezek benne vannak a pakliba,
hogy ezeken, a kis pontokon majd meg lehet kapaszkodni,
vagy előre húzni magam, azok általába úgy mindig így elsiklottak mellettem.
Tehát jó sok ilyen buktatója van meg volt a dolognak.


Szegényen jöttem, de gazdagon távozom
Félhold a szíved és rajta a lábnyomom
Utálj, vagy szeress, teljesen mindegy már
Hogy majd holnap jössz, vagy tegnap itt hagytál
Minden káprázat, és én is elhittem
Hogy ez a sok-sok dal, ennyi az életem
A számlák megjöttek, magamon nevetek
FankaDeli vagyok, szia, munkát keresek

Szegényen jöttem, de gazdagon távozom
Félhold a szíved és rajta a lábnyomom
Utálj, vagy szeress, teljesen mindegy már
Hogy majd holnap jössz, vagy tegnap itt hagytál
Minden káprázat, és én is elhittem
Hogy ez a sok-sok dal, ennyi az életem
A számlák megjöttek, magamon nevetek
FankaDeli vagyok, szia, munkát keresek


[Második levezető rész:]

Én egy olyan embernek érzem magam, aki így eléggé így formálódik
még a mai napig is, így óráról órára, percről percre, így másodpercről másodpercre,
ahogy így egyre több élmény meg tapasztalat
meg egyre több hatás ér így a külvilágból, és persze, így megvannak
azok az utak, amiket az ember így elkezd így kitaposni magának.
Csak aztán így egyre jobban kezd letisztulni,
ahogy peregnek a napok meg a hónapok!
Ez az élet című felvonás benne.
És ezért rengeteg olyan dolog van, amit ugye négy évvel ezelőtt még azt mondtam,
hogy ezt én így gondolom, és mostmár egész máshogy gondolom.