Jégszív
NOX
hogy a magány messze szálljon.
Fénybe vágysz, s a végtelenbe lépsz.
Lelked szárnyakon repül,
talán megtalálod máshol az új hazát,
hol mindig kék az ég.
refr.:
Soha nincs, ki visszatalál.
Innen egy felé van út.
Csakis úgy lesz szép a jövő,
hogyha bennem él a múlt.
Tudod, száz könny fénye rejti arcod
és egy jégbe zárt világ.
Fagyos úton hívsz, én hallom hangod,
hisz az álmaimban jársz.
De az ígéret szerint,
majd egy tág világba, távol,
elviszed a szerelmem tüzét.
Hogyha időm majd lejár,
növeszd tengerré a lángot,
mely elvezet a jó úton feléd.
refr.:
Soha nincs, ki visszatalál.
Innen egy felé van út.
Csakis úgy lesz szép a jövő,
hogyha bennem él a múlt.
Tudod, száz könny fénye rejti arcod
és egy jégbe zárt világ.
Fagyos úton hívsz, én hallom hangod,
hisz az álmaimban jársz.
Tudod, száz könny fénye rejti arcod
és egy jégbe zárt világ.
Fagyos úton hívsz, én hallom hangod,
várj rám, ott leszek én, a hit odavisz hozzád.