Ez a létező legtökéletesebb világ,
Ahol új meg új csodát nyújt minden perc.
Lehetsz bár nagymenő, girhes kamasz, vagy nagy melák,
Játszogatsz, ahogy tudsz, aztán nyersz.
Lehet úgy, hogy félve lépkedsz,
És a törvényen szemed,
Vagy mindenkit legázolsz,
Miközben megszeged.
Azon túl is van út még,
Amit gyönge szemed lát.
De ne feledd el, hogy amivel te lősz,
Azzal lőnek rád.
Ez ugyanaz az út,
Bár akad sok ezer színes útleírás.
Ugyanaz az út, bár csuda sok a szem,
És a szemüveg is mindig más.
Ugyanaz az út, ugyanaz a cél,
Bár mindig másfelől fúj a szél.
Csak egy dolgod marad: hogy sodortasd magad.
Távolabbra eljutsz, mintha ellenszegülnél.
Unatkozni nem fogsz.
Csupa fura útitárs vesz körül.
Van, ki mélyen alszik,
De néha az se lát, aki szemben ül.
Rejtvényt fejt az egyik.
A másik már a táskádban matat.
Vészfék után kajtat
A harmadik az egész út alatt.
Ez a létező legtökéletesebb világ,
Ahol új meg új csodát nyújt minden perc.
Szép nappalok, és gyertyafényes éjszakák.
A Holddal együtt elfogysz, s újra telsz.