Kit gyászol a fecskemadár
Kovács Apollónia
Engem gyászol, engem sirat, nincs én nálam árvább a nagy világon.
Göndör hajú szép szeretőm hűtlenné lett, elszerették éntőlem,
Sirass, sirass fecskemadár, Isten tudja, mi lesz most már belőlem.
Nagy a világ elbujdosom, hírt se hallasz barna babám felőlem,
Megöl engem a szerelem, ha meghalok fecske legyen belőlem.
Rozmaringos ablakodon tűrd meg babám, magányos kis fészkemet,
Hadd kérdezzem reggel, este,mért ölted meg a hűséges szívemet.