Te akartad, te mondtad, hogy elengedsz,
hogy váljunk el, hogy vége.
Te akartad, te hagytál el,
te tépted az álmainkat félbe.
Száz szomorú kérdést felteszek még,
mi a vétkem, miért nem láthatlak esténként
úgy, mint régen?
Mondd el, mi is történt, hogyan tovább,
van-e visszaút hozzád?
Búcsúzz szépen el,
csak menj, ha menned kell!
Fáj, mégsincs a szívemben vád,
látod, én könny nélkül nézek rád.
Búcsúzz hát, hisz elmúlt egy érzés, kihűlt a vágy,
hát vége, hát nincsen tovább, elszállt a boldogság.
Egyikünk sem hibás ebben,
nem tudom, hogy mit is mondjak néked.
Elmegyek, mert így hozta az élet,
más lettem, vagy más lett a világ.
Nem tudom, hogy mitől van ez,
mondd ki vár, mi vár még rám?
Búcsúzz szépen el,
és hidd el, hogy mennem kell.
Fáj, mégsincs a szívemben vád,
látod, én könny nélkül nézek rád.
Búcsúzz hát, hisz elmúlt egy érzés,
kihűlt a vágy, hát vége, hát nincsen tovább.
Látod, én könny nélkül nézek rád,
búcsúzz hát, hisz elmúlt egy érzés,
kihűlt a vágy.
Fáj, mégsincs a szívemben vád,
látod, én könny nélkül nézek rád.
Búcsúzz hát!
Búcsúzz hát!