Szomjoltó
VálaszÚt
Sosem bántottál.
Magam láttam a szemedben
és nem volt semmi baj.
De mára eltűntél,
a kérdésekkel elmentél.
A közöny lehúz még,
hát halld meg szavam,
legyünk úgy, mint rég!
Hazugságok nélkül.
Kétségek nélkül.
Édes Szomjoltó,
vágyaimat jól tudó,
merre jársz, mert kellenél.
A sötétség köztünk él.
Édes Szomjoltó,
vágyaimat jól tudó,
örökségünk körbe zár
és addig csak a semmi vár,
amíg az önzőség diktál.
Üldözzük a végzetet.
Nem is számít más.
Nem látjuk a lényeget,
pedig a válasz bennünk van.
Az ember tapasztal,
a valóság nem vigasztal.
A szívünk elzárták,
hogy ne halljuk meg
a másik mit kiált.
De évek óta érzem,
ha velem vagy, nem kell félnem.
Édes Szomjoltó,
vágyaimat jól tudó,
merre jársz, mert kellenél.
A sötétség köztünk él.
Édes Szomjoltó,
vágyaimat jól tudó,
örökségünk körbe zár
és addig csak a semmi vár,
amíg az önzőség diktál.
A kevélység, a hiúság,
a bennünk élő mohóság
megkísért, magával ránt.
Lassan mindent felzabál.
album címe: Titok
megjelenés: 2011
hossz: 5:18
kiadó: szerzői kiadás
zeneszerző: Móczár László
szövegíró: Szebelédi Zsolt
stílus: Pop-Rock
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 2285