A mesékben hinni jó
Zoller Zsolt
A magány tengerén.
Egyetlen társam most a csalfa remény,
Kivel élni nehéz.
Egy angyal suhan át az álmok kapuján,
Körülötte nagy homály.
Szólni nem merek, majd lassan odébb áll,
És más karjába száll.
(Refrén:)
Kérlek drága sorsom, adj erőt,
Vidd el a magány kínját, s hozd el őt,
Kivel minden nap egy ajándék, úgy hiányzik a szó,
A mesékben hinni jó, a mesékben hinni jó.
Évek sorban telnek, s álmom tovaszáll,
S rabul ejt a nagy magány.
A remény elveszik, mert túl nagy a viszály,
Még most is várok rád, még most is várok rád.
(Refrén: 2x)
Hinni jó