Intro

Menjen fel, yeah, menjen fel
Ez a spanoknak,akik elmentek..


Verse

Nem szívok már füvet, de most gyújtanék egy rakétát
a tiszteletedre, itt mindenkinek szüksége
van tesó, csak egy kis szeretetre, ez a világ
tiszta retek lett, tudom nem te kértél életet
de vissza te tetted, ó mondd meg spanom
hogy hihetted, hogy neked többé nincs szerep ebbe
akik ismertek ők így szerettek de itt mindenkinek
szüksége van tesó,csak egy kis szeretetre
Felfoghatatlan, döntéseket hozunk de te, te vagy
te már fentről nézed testvér, hogy a könnycsepp lent az arcokról
most lefagy..elteltek az évek, de több emléket nem ad
ha a szép időkre gondolunk, csak annyit mondunk: De nagy!
Emlékszem, a pajtásnál a padokra, a spanokra
meg, hogy kiszöktünk rágyújtani a sarokra
Emlékszem, hogy vedeltük a rumot lent vagy tizen
mikor befagyott a patak, mindig járkáltunk a vizen
Emlékszem, hogy építettünk bunkereket fel
hogy nem érdekelt semmi, mi nem nyomattuk az új gyerekekkel
Emlékszem, egy csirkefogó csapatra
a csínyeket csak csináltuk, de az élet a trét csak adta
Emlékszem, hogy hogy toltuk a suliban a tubákot
átbasztuk a butákat, bedobáltuk a petárdát
nem tudták, hogy ki volt az, így többünket is utáltak
de hidd el nekem van, hogy néha én is mennék utánad..


Ref

Egyre több itt a könny, minket felnevelt a beton
de te itt hagytál egy űrt, amit nincsen aki betöm
Egyre több itt a könny, és most megrepedt a beton
mert ők itt hagytak egy űrt, amit nincsen aki betöm
2x


Verse 2

A legkeményebb játék, az egy élet és egy halál
a szomorú szerelem szar, és mindenkit megtalál
itt hagytak ők hamar, csak a tapasztalat tanár
minden más volt tavaly, de ők nincsenek itt ma már
Én az ablakban kint ha szenen, a cigarettám ha szívom
csak bámulok egy csillagot és mindent érez a szívem
jöttek mentek spanok, megint fekete lett a szirom
de be kell csuknom a szemem, mert nem ez az egy a színem
A sírok mellett kinyílnak a sebek
könnyes szemek, nincsen mosoly, csak az összekulcsolt kezek
előbb öröm, aztán a baj, aztán megroppannak ezek
sírnak sokan, mert elfelejteni, az senkinek se megy
Emlékszem a tagokra, meg emlékszem sok dologra
ha jobb életünk lenne lent, a szíved most is dobogna
Emlékszem,hogy nevettünk, hogy mennyi mindent megéltünk
nem szebb életet, jobb jegyeket reméltünk..csak reméltünk
Emlékszem, hogy bandáztunk, az esőben is kint áztunk
a szülőknek csak hantáztunk, a játszón nem csak hintáztunk
Emlékszem, az arcokra, a tűzre kint a fák alatt
jó társaság volt akkor az, de sok rossz dolog ránk ragadt
Emlékszem, hogy hogy toltuk a piát lent telepen
meg emlékszem a vitákra, a leghidegebb teleken
ez itt marad, a gyerekkorunk elkönyvelem brutálnak
de hidd el nekem van, hogy néha én is mennék utánad..


Ref

Egyre több itt a könny, minket felnevelt a beton
de te itt hagytál egy űrt, amit nincsen aki betöm
Egyre több itt a könny, és most megrepedt a beton
mert ők itt hagytak egy űrt, amit nincsen aki betöm
2x



Outro

Menjen ez a dal fel..
Minden olyan spanomnak, aki már nem lehet köztünk
Minden szerettemnek, mindenkinek..
Mindenkinek, aki fentről figyel ránk
Mindenkinek, akik fentről vigyáznak ránk..


Ref

Egyre több itt a könny, minket felnevelt a beton
de te itt hagytál egy űrt, amit nincsen aki betöm
Egyre több itt a könny, és most megrepedt a beton
mert ők itt hagytak egy űrt, amit nincsen aki betöm


Outro

Azt mondják az élet az aranyat ér..
Én meg azt mondom, hogy ne adjátok fel soha!
Bármi történjen, soha ne adjátok fel!
Becsüljétek meg..mindent amitek van
és mindenkit akitek van, mer' csak egyszer élünk
és rohan az idő..