Nehéz zenét kínálok, a könnyűre pihenek.
Verset mondok rap ütemre a pofám rétegei ilyenek.
Ilyen maradok, nem változik a modorom.
Rapesdit játszom, a magamét motyogom.
Az utcát egyedül járom buszra nem igen futja.
Gyalog is eljutok, oda ahová húz a szívem útja.
Agyam kerekei jól tudják, mit akarnak a testemmel tenni.
Amihez értek azzal érvelek, csak Istentől félek.
Tőle semmi mást nem kérek, csak erőt a végsőkig.
Arénában a vesztesek a felfogásom ítélik.
A jótól haladók társasága munkámat megértik.
Aki nem eredeti az mástól nyal, a máséval kérkedik.
Elvásott kopott mentalitás rólam rosszat mondani.
Igaztalan jelzővel megnevezni, haragot ontani.
Én sem vagyok, tökéletes, néha tévedek.
Javítani próbálok, magamon, ehhez mély levegőt veszek.

Ref.: 2X
Egy dologhoz értek, de azt nagyon érzem.
Ha rábólintasz igennel, köszönöm szépen!
Fontos ez nekem, mint élőnek az oxigén.
Akár a gyengébbek kedvéért szöveg után refrén.

Mióta forog az agyam igazán egy dologhoz értek.
Mindenki valamiért él a többire legyintek.
Első látásra megfogott a zene iránti szerelem.
Őt féltem átölelem, el nem engedem.
Örök hitvesnek kell, ha elhagyna, belepusztulnék.
Más társat nem keresnék, a párosnak vége özvegy maradnék.
Elzárkóznék a világtól, ha nem hallanám a zongora nyolc hangját.
Süketen is komponálnék, mint Smetana Moldvát.
Talpra kell születni, hogy az ember az élet próbát, kiállhassa.
Amit Isten egybekötött ember szét ne válassza.
Makacs kiskölyök vagyok, ki csak játékát félti.
Ébren védi, hogy ne fosszák, meg tőle Istenét kéri.
Annak érdekében mit teszel, hogy bebizonyítsd.
Kinek, miért, kivel és hol, ha gond ér magad elsírd.
Párom megválasztása nem volt könnyű döntés.
Ha megértesz, bólints rá, köszönöm az egyetértést.

Ref. 2X

Emelvényen állok morcos szavak a számon.
Az igazságot várom, hogy e megállóban szálltam le nem bánom.
Mindenáron őrzöm a bolondériám lángját.
Szétszórták a kártyát, elnyertem a kemény játszmát.
Végigvittem a pászmát a termés engem illet.
Egy zsák rím finis nélküli film, én adom, ízleld.
Minden kis zajra felfigyel, talpraesett, rászületett.
Ez jutott neki, száján lakat, teljesen elégedett.
A csorda üvölthet, azt nyújtom, amire futja.
Majd megtudod, ha nem leszek, de akkor a szél már elfútta.
Testem a lelkem, szavam, számból a hangot.
És föld alá temették a Háborgató rangot.
Nevemen fátyol a hadsereg más ezredest pártol.
Egyeseknek hiány, másoknak elég volt a kárból.
Páros temetkezés Maszkura és a szimfonikus rap dallam.
Koporsóban én meg a mikrofonom szemet hunyunk halkan.

Ref. 2X