Nem vártam volna, hogy ezt hozza a holnap
Sárba döngölt arcotokba nevethet a hold ma
Várod az éjjel közeledtét, ha eltiporva tested-
Árnyékát a házfalára piros színnel fested.
Refrén:
Por borítja múltad, jelent fedi homály,
Jövődre nem marad más csakis a magány.
Por borítja múltad, jelent fedi homály,
Jövődre nem marad más csakis a magány.
Estére a végzeted megtalálja helyét
Nevetve vágod le az ellenséged fejét.
Azt kérdezed magadtól miért nem lehetett bajtársad,
hiszen az iskolában régen ő volt a padtársad.
Refrén:
Por borítja múltad, jelent fedi homály,
Jövődre nem marad más csakis a magány
Por borítja múltad, jelent fedi homály,
Jövődre nem marad más csakis a magány.
De lásd az életednek végre rövidesen vége
Az ellenséged kényszerittet nem is oly rég térdre
Azon tűnődsz vajon tényleg ez volt-e megírva
Vagy csak önmagadat helyezted bele a sírba?!
Refrén:
Por borítja múltad, jelent fedi homály,
Jövődre nem marad más csakis a magány
Por borítja múltad, jelent fedi homály,
Jövődre nem marad más csakis a magány
Por borítja múltad, jelent fedi homály,
Jövődre nem marad más csakis a magány.
Por borítja múltad, jelent fedi homály,
Jövődre nem marad más csakis a halál