Március 12
Hunor
Megborzong, akit elér;
S mégis tömve az udvar:
Gettók népe vért akar.
Egy legázolt nép fölött,
Idegen szurony mögött,
Bosszú éli mámorát,
Mint egykor a Golgotán.
Nyugodt, biztos léptekkel,
Halad felszegett fejjel,
Akár egy gránitszobor,
Ott, hol a halál tarol.
Míg végül egy ifjú pap
Megkopott keresztet ad,
Ajka csendben hozzáér:
S megfeszül most a kötél...
Tombol a nép, a bosszú népe, ismét...
Folyik a vér, magyarok vére, s miért?!...
Igazságért tenger kioltott élet,
S kiontott vér, a hősök vére kiált...!