Egész este a parton ültem,
Az eget nézve eltűnödtem,
Hogy milyen furcsa az a látomás,
Amiben te szerepelsz csak, és senki más!
Az élet, az a sok nagy betű
Nem kerülhet el, ez törvényszerű.
Meg fogod érni amit rád osztottak,
Csak szerepet találj magadnak!
Ne várj arra, aki meg se lát!
Járd ki először az iskolát,
Amit kapsz, tedd el és ne kérj mást!
Magadat teremtsd meg, és semmi mást!
A gondolatod, ha mindig erősebb,
Elvezet az utad végéhez.
Vigyorogj bele a világba,
És ne fordulj be minden apróságra.