Számolok visszafelé éveket hátha
megkerül
A valóság mely az álmomban maradt észrevétlenül
Mikor kezdett süllyedni a hajóm
És még meddig merül
Mikor csörög már az a vekker
S ki mikor derül
Most vagyok-e ébren
Vagy mikor a szél elül a szárnyamon
Nem tépi hajam
Azt álmodom hogy felébresztem magam
Érzem hogy minden nap ünnep
Amíg turisták jönnek
Velem fényképezni magukat
Azt mondják „ő is lehet"
Aki sejti hogy az ébrenlét
Nem más csak álom
Még szedem a jegyeket
Gyertek csak záráskor
Elárulom hogy nem tudom
Most vagyok-e ébren
Vagy mikor a szél elül a szárnyamon
Nem tépi hajam
Azt álmodom hogy felébresztem magam