Van egy műanyag mókusom, meg egy porcelán papagáj
és ha ki akarom őket dobni, csak az üveg az akadály
úgy várunk a ködre, mintha mintha minden csak igy működne
mintha csak izomból vagy dühből szálltunk volna a földre
És vannak persze foteleim is, ha jól emlékszem, bordók
meg frissen pácolt szerelmek, és régen pácolt hordók
úgy várunk a ködre, mintha mintha minden csak így működne
mintha csak izomból vagy dühből szálltunk volna a földre
Barátom, a szép magány nem érti még
barátom, én se már
hogy miért kell szeretni őt?
A világbajnok ünnepel, mást mit nyerhetne még rajtad kívül
mondjuk néhány új dimenziót, amíg bele nem szédül a látványba
a bálványba.
Annyira volt minden, amennyire most nincsen
én magamban marakodok egy régen látott kincsen
úgy várunk a ködre, mintha mintha minden csak így működne
mintha csak izomból vagy dühből szálltunk volna a földre.