Mikor az utcán a fények,
Az égen a kékek,
A sötét, a csillagok
És minden összeérnek,
Ott kezdődik el valami,
Közben más meg véget ér,
Mégis átkarol a végtelen,
Ahogy a hajunkba tép a szél!
Születésünktől fogva
Mi mind egyek vagyunk,
És hatalmas vágy ég bennünk,
Hogy újra egyé válhassunk!
Szavak nélkül akkor
Együtt mozdulunk,
S ahogy lépünk az útnak is
Új irányt szabunk.
Északi fények, délibábok,
Tömeg a téren, ott megtaláltok!
Kéz a kézben, a perchez tartva,
Ami a világot felforgatja!
Akkor egyszerre lélegzünk,
És ugyanúgy ver a szívünk,
Közös hittel, egy céllal,
Egy irányba nézünk.
Mert minden lelket ugyanaz
A hatalmas erő hajtja,
Akkor lesz egy gondolatból
A szívek forradalma!
Északi fények, délibábok,
Tömeg a téren, ott megtaláltok!
Kéz a kézben, a perchez tartva,
Ami a világot felforgatja!
Hát így kezdődik el valami,
Közben más meg véget ér,
Mégis átkarol a végtelen,
Ahogy a hajunkba tép a szél!