Rajtad múlik merre mész és ki tart még arra,
Ha kanyarog az út, te fordulhatsz jobbra, én balra.
Indulhatok, ha akarok, ha tévedésből rossz helyre lyukadok.
Kanyargó kétség, kellemes temető,
Óvaintő, féltő szerető.
Lesz az ég, de néha még,
Arra gondolok nem olyan rég;
Mert én belezavarodok és elfeledkezem magamról,
Nem szabadulhatok a szavaktól.
Belezavarodok és elfeledkezem magamról,
Nem szabadulhatok a szavaktól.
Rajtad múlik merre mész és ki tart még arra,
Ha kanyarog az út, te fordulhatsz jobbra, én balra.
Indulhatok, ha akarok, ha tévedésből rossz helyre lyukadok.
Mert én belezavarodok és elfeledkezem magamról,
Nem szabadulhatok, a szavaktól.
Belezavarodok és elfeledkezem magamról,
Nem szabadulhatok, nem szabadulhatok,
Nem szabadulhatok, önmagamtól.