Én leszek
KuviK
de mégis félek tudod mivan hogy ha visszahúz
a semmibe, bele a semminek a tetejébe
én a semmibe bizony már nem megyek bele
beszélj hozzám kérlek, szépen nézek
én is félek, ugyan olyan bús a lelkem
bús a lelkem nekem mint a tiéd
én leszek a hang, a szíved alatt a szíved alatt
én leszek a fény, ha nem is elég, de nem is elég,
én leszek a szél, mi a szívedig ér, a szívedig ér
én leszek a bús felhő majd valaki kék egén
felveszem a kék farmer nadrágom
eltűnök az úton nincs mit várnom
rád vagy másra, bárki másra
tudod ugyan úgy, ugyan oda teszem én
a szemetet a zsebemből már ki vágtam
tudod ugyan úgy, ugya oda viszem én
az összes régi emléket már a sárban
kell hogy velem légy és itt legyél
hogy nevess rám hogy hozzám érj
ígérem hogy nem lesz más ki
úgy szeretne Téged majd mint
én leszek a hang, a szíved alatt a szíved alatt
én leszek a fény, ha nem is elég, de nem is elég,
én leszek a szél, mi a szívedig ér, a szívedig ér
én leszek a bús felhő majd valaki kék egén