Heródes király! Kérik a lelked.
Még ma jelenj meg Mennyei Uradnál!
Számot kell vetned! Mennyit arattál?
Kis tócsává olvadt jéghegynyi életed,
Amennyit te adtál, úgy nyersz kíméletet!
Kisdedtől féltetted csillogó koronád,
Nemzedékek átka kísér jövendő korokon át!
Anyák siráma vádol,
Sírás és fogcsikorgatás hallik Júdeából.
Ó, jaj, ó, jaj, bűnös lélek!
Eljátszottad üdvösséged.
Gyermekgyilkos sátánfajzat,
Holtodban sem lelsz nyugodalmat!
Feletted a mennybolt összerogyott,
Mindhiába emeltettél büszke templomot.
Szent embereket máglyára küldtél,
Hazugság fertőzte szád.
Utad szegélyén hűtlenség, ármány,
Rablott kincsek vallanak terád!
Ó, jaj, ó, jaj, kárhozott vagy!
A Szentlelket káromoltad.
Fényes napod leáldozott,
Most már örökre légy átkozott!
Ó, mennyi Heródes! Mily tömérdek vétek!
Áligazságok papjai, véres népvezérek!
Sötétség földi helytartói!
Örök igék elárulói!
Most már késő, nincsen bűnötökre váltság!
Nem fogadhat be a mennyei királyság!