Hangokba zárva
Zoller Zsolt
Elveszett néhány év,
De végig kísér egy hang egy név,
Ki voltam még gyermekként,
Vajon hogy néz most rám?
Vajon hogy néz most rám?
Semmi sem jól történt,
mit álmodtam porkén hullott szét,
de ha bízni tudsz bennem még,
Tán átírhatnád, még nem késő tán.
(Refrén:)
S a zongorán újra szól egy dal,
Hogy hangszerbe zárt szívem él,
Tartozom még egy álommal
S hangom után talán megfordul a szél.
A hétköznap álarcát
Hagytam, hogy végleg rám rakják,
Kilépek az ajtón át,
Ez egy roskadó ház, s te a fényben ott vársz.
(Refrén:)
S fény gyűl mindenhol.
(Refrén:)
Elveszett néhány év,
De végig kísért egy hang, egy név,
Ki voltam még gyermekként,
Ugye büszke most rám?
Ugye büszke vagy rám?
De végig kísér egy hang egy név,
Ki voltam még gyermekként,
Vajon hogy néz most rám?
Vajon hogy néz most rám?
Semmi sem jól történt,
mit álmodtam porkén hullott szét,
de ha bízni tudsz bennem még,
Tán átírhatnád, még nem késő tán.
(Refrén:)
S a zongorán újra szól egy dal,
Hogy hangszerbe zárt szívem él,
Tartozom még egy álommal
S hangom után talán megfordul a szél.
A hétköznap álarcát
Hagytam, hogy végleg rám rakják,
Kilépek az ajtón át,
Ez egy roskadó ház, s te a fényben ott vársz.
(Refrén:)
S fény gyűl mindenhol.
(Refrén:)
Elveszett néhány év,
De végig kísért egy hang, egy név,
Ki voltam még gyermekként,
Ugye büszke most rám?
Ugye büszke vagy rám?
kapcsolódó videók
