Megyünk az úton lépésben. Kettesben vagy egyesben.
Egyirányú utcák között elvegyülve a tömegben.
Hervad a mosoly az arcokon, ha a kék ősz beköszön az ablakon.
A hangszóróból száll az ének. Egyenes a kanyar a körúton.
I lalalala, I lalala, I love love Budapest.
I lalalala, I lalala, I love love Budapest.
A belvárosban csillog az élet. Esőre szomjas a szürke járda.
A madarak is unják már az égen, arcomhoz ér a galamb szárnya.
I lalalala, I lalala, I love love Budapest.
I lalalala, I lalala, úgy sem értheted ezt.
Egy kicsi kocsi van a nagy fülkében, mégis a mindened Budapest.
A falakon megint más nevek, öreg téglákon új jelek.
Nálunk nincsenek pálmafák, csak autók, házak és emberek.
I lalalala, I lalala, I love love Pest.
I lalalala, I lalala, úgy sem értheted ezt.
I lalalala, I lalala, I love love Budapest.
I lalalala, I lalala, I love love Budapest.
I lalalala, I lalala, love, love, love, love, love, love, love, love.
I lalalala, I lalala, I love love Budapest.
I, I love, I love, love, love Budapest.
I lalalala, I lalala, I love love Budapest.