Eljött a tavasz, érzem már az illatát,
Rávetek a tájra néha egy-két pillantást.
Zöldülnek a fák, és dalolnak a madarak,
Ez az ami az élethez nekem erőt ad.
Feléled a természet, egy újabb év elindul,
Kivirágzik minden, a világ lassan beindul.
Zöldé válik minden ami télen még fehér volt,
A beton dzsungelben ilyen, bizony régen volt.
Földe kerülnek a magvak, hátha majd kikelnek,
De az én szívemből nem csinál senki kertet.
Most is van egy lány, akit nagyon kedvelek,
Napkeltétől napnyugtáig, sétálnék veled kedvesem.
Egy napsütéses esős hosszú nap után,
Legszebb amit láthatsz, az égen egy szivárványt.
Kisüt majd a nap, felmelegíti ezt a tájat,
Menj ki hát az útra, ne legyél te is fáradt.
Az emberek se fáznak, az utcák lassan megtelnek,
De a boldogság az arcukról vajon az hol lehet?
Pedig nem tudok szebbet annál ha valaki boldog,
Egész nap csak nevet, nem érdeklik a gondok.

< Refrén > 2x

Hozzád írom a dalom, figyelj ide kicsikém,
Lehet hogy csöpögős, de őszinte nemis kicsikét.
Áldom a napot, mikor végre találkoztunk,
Egymásra néztünk, érzéseinken változtattunk.
Szép mosolyod rögtön, magával is ragadott,
olyan érzés kapott el, ami a földhöz ragasztott.
Else tudnám mondani, vajon mit érzek,
Hidd el most nekem, én sem értem az egészet.
Csókod ízére vágyom, had égjen a számon.
Nem vagyok én Rómeó, szerenádom a számom.
Nem vagyok én szőke herceg, nincs alattam paripa,
Tiéd már a szívem, ne törd össze most Anita.
Te vagy nekem a mindenem, érted dobban a szívem,
Érted vannak a sorok, érted vannak a rímek.
Mert te vagy az a lány, kiért bármit megteszek,
Megbántani téged bizony, én sosem mertelek.
Tudom hibáztam néha, de bocsánatodat kérem,
Kérlek ölelj meg, sétáljunk kéz a kézben.
Legyünk hát boldogok, ne törődjünk a rosszal,
Harcoljunk együtt, számoljunk le a gonosszal.

< Refrén > 2x

Na ide figyelj bébi, elárulok neked egy titkot,
Gyere ide hozzám, a füledbe súgom itt most.
9 betű az egész, hát nem valami bonyolult,
Szeretlek én téged, nélküled lennék nyomorult.
Szürke hétköznapok, azt se tudom mit jelent,
Színes lett a világ, bennem valami új terem.
Értelmet nyer ami, régen hiányzott nekem,
Boldog vagyok veled, a gondokat mélyre temetem.
Legszebb dolog reggel amire valaha keltem,
Itt feküdsz mellettem, ajkadra csókot csentem.
Ne kelj fel drágám, feküdjünk vissza szépen,
Aludjunk még egy kicsit, ne maradjunk ébren.
Megölellek, hozzád bújok szépen,
Te személyed találod minden szívverésben.
Két dolog van, amit én most kérek tőled,
Szeress tiszta szívből, és soha ne lökj el mellőled.
Mert ha nem vagy velem, hiányodat érzem,
Neked adom az életem, sorsom veled bevégzem.
Szorítsd meg a kezem, had súgjam újra a füledbe,
Szeretlek én téged, ez hoz majd lendületbe.

Refrén:

Tavasszal beindul az élet a föld egyet fordul, az álom feléled
Szerelemmel teli lesz a világ, ha nem hiszed hát figyelj jól, s lásd a csodát
Ha bebújsz a sötétbe, sose leszel boldog, árnyékban élsz, de mögötted a gondok
A sok baj mind beterít, nez lesz a veszted, csak egy lépést tegyél, s nyisd ki a lelked