Egy elfelejtett dal
Kováts Vera
Míg csak élnem kell, sose lesz másképp
Ugyanaz a fájdalom, ugyanaz az érzés
Az a búcsúszó, amivel elmész
Nem számít, hogy hány év messzeség
Az a perc ma sem múlt el még
Teli voltunk élettel, szabad volt a szívünk
És én úgy hittem, sose kell félnünk
Hova lett a boldogság, hova a sok álom
Ami nincsen már, miért kell, hogy fájjon
Nem számít, hogy hány év messzeség
Az a perc ma sem múlt el még
Itt az éjjel, és te nem vagy már velem
Hogy fogd a két kezem, úgy, mint régen
És ha hívlak, tudom, senki nem felel
Csak egy elfelejtett dal sír a szélben
Visszahoz egy régi perc, megidéz egy fénykép
Míg csak élnem kell, sose lesz másképp
Nem számít, hogy hány év messzeség
Az a perc ma sem múlt el még
Itt az éjjel, és te nem vagy már velem
Hogy fogd a két kezem, úgy, mint régen
És ha hívlak, tudom, senki nem felel
Csak egy elfelejtett dal sír a szélben
Hány év múlt el, és még mennyi kell
Ahhoz, hogy újra kezdjem el
Itt az éjjel, és te nem vagy már velem
Hogy fogd a két kezem, úgy, mint régen
És ha hívlak, tudom, senki nem felel
Csak egy elfelejtett dal sír a szélben
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Menyhárt János
szövegíró: Miklós Tibor
stílus: Táncdal
címkék: Szomorú, Szerelmes, Szakítós, Romantikus, Múltidéző, Lelkis, Lágy, Fülbemászó, Feldolgozás, Fájdalom, érzelmes, Emlék, Elveszett, életérzés, élet
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 3864