Fentről nézel
eMZéé
mászok feljebb egyre a létrán.
Telnek a hónapok, múlnak az évek,
ígérem neked, hogy mindent elérek!
A családért mindent megteszek,
őszinte, és becsületes leszek.
Ezt neked írtam, az emlékedre,
szálljon a dalom, egészen a menybe ..
Fájó szívvel írom a sorokat,
mert nem vagy már köztünk, de nem tudom az okokat.
A temetésed után több, mint egy évvel,
lett hozzá erőm, hogy felfogjam ésszel.
Jobb helyen vagy már, gondod sincsen,
még mindig érzem a fájdalmat itt bent.
Nem értem most se, még lett volna időd,
tölthettem volna, veled több időt.
Te voltál kiért írni kezdtem,
tőled örököltem ezt, mindig éreztem.
Nem felejtem a ballagásom napját,
emlékszem azt mondtad, büszke vagy rám.
Tudom, hogy most is büszke lennél rám,
hogy mennyit elértem, és mennyit fogok még tán ..
Rád gondolok, ezernyi emlék,
ha visszamehetnék, örökre búcsút vennék ..
Fentről nézel, és büszke vagy én rám,
mászok feljebb egyre a létrán.
Telnek a hónapok, múlnak az évek,
ígérem neked, hogy mindent elérek!
A családért mindent megteszek,
őszinte, és becsületes leszek.
Ezt neked írtam, az emlékedre,
szálljon a dalom, egészen a menybe ..
Kemény a szívem, de arcomon könnycsepp,
mindig azt mondják, idővel könnyebb.
A fájdalom enyhült, még mindig nem értem,
mért kellett elmenned előző télen ..
2010-ben, karácsony napján,
elmentél tőlünk, örökre itt hagytál.
Az egyetlen jó, nem szenvedtél tovább,
tovább kell lépnünk, nekünk most már ..
Tudtad, hogy vége, de nem mondtad nekünk,
az utolsó percben is törődtél velünk ..
Emlékszem mindenre, nem felejtem soha,
kellett volna, de nem történt a csoda ..
Egyetlen csillag fénylik az égen,
tudom te vagy, és engem nézel éppen.
Rád gondolok, ezernyi emlék,
ha visszamehetnék örökre búcsút vennék ..
Fentről nézel, és büszke vagy én rám,
mászok feljebb egyre a létrán.
Telnek a hónapok, múlnak az évek,
ígérem neked, hogy mindent elérek!
A családért mindent megteszek,
őszinte, és becsületes leszek.
Ezt neked írtam, az emlékedre,
szálljon a dalom, egészen a menybe ..