Az elmúlt télen elém állt egy apró kislegény
Hogy kérdezni akar valamit, látszott a szemén,
végül eltátotta a száját s felnézett rám,
összeszedte a bátorságát, s így szólt hozzám:
Mikulás kérlek mondd meg, tudni szeretném,
várod-e Te is a Mikulást december elején?
Hogy kiteszed Te is a tiszta cipőt, én úgy gondolom,
de hogy ki rakja tele ajándékkal, azt nem tudom.
A Mikulásnak az az ajándék,
mikor ő ajándékot adhat,
mert szívében ketten: a szeretet
meg a jóság laknak.
A Mikulás sokat dolgozik,
de ő nem nagyon bánja,
mert Mikulás volt az apja is,
sőt az volt a bátyja.
S ha nyugdíjas lesz a Mikulás, ahogy most a bátyja,
a legféltettebb kincse lasz
a piros kabátja.