Én csak harcolok, küzdök, de bárhogy is
A világ köröttünk változik
A jövőtől félek, fogytán a hitem
Gondjaim súlyát a vállamon viszem

Tépem a számat, acsarkodom
Közben egy szalmaszálba kapaszkodom.
Az életem nem nagy hawaii,
Egy senki vagyok, de Magyar.

Én már voltam erős, és voltam gyenge,
Csak szívtam és szálltam, mint a lepke.
Én már voltam lent és voltam fent,
Sokszor voltam kint és voltam bent.
Mikor kőrbe vesz a nagy semmi,
Akk érzem, h szét fogok esni.
Tudod a Föld felett és az ég alatt
Valaki mindig lent marad,
Valaki mindig lent marad.

Én már voltam erős, és voltam gyenge,
Csak szívtam és szálltam, mint a lepke.
Én már voltam lent és voltam fent,
Sokszor voltam kint és voltam bent.
Mikor kőrbe vesz a nagy semmi,
Akk érzem, h szét fogok esni.
Tudod a Föld felett és az ég alatt
Valaki mindig lent marad,
Valaki mindig lent marad.

Én csak fohászkodom, nincs mit mondanom,
Nehéz a múltam és a holnapom.
Mindig makacs vagyok akit kerget a vágya,
Tégla vagyok az idő falában.
Tépem a számat, acsarkodom,
Közben egy szalmaszálba kapaszkodom.
Az életem nem nagy hawaii,
Egy senki vagyok, de Magyar.

Én már voltam erős, és voltam gyenge,
Csak szívtam és szálltam, mint a lepke.
Én már voltam lent és voltam fent,
Sokszor voltam kint és voltam bent.
Mikor kőrbe vesz a nagy semmi,
Akk érzem, h szét fogok esni.
Tudod a Föld felett és az ég alatt
Valaki mindig lent marad,
Valaki mindig lent marad.

Én már voltam erős, és voltam gyenge,
Csak szívtam és szálltam, mint a lepke.
Én már voltam lent és voltam fent,
Sokszor voltam kint és voltam bent.
Mikor kőrbe vesz a nagy semmi,
Akk érzem, h szét fogok esni.
Tudod a Föld felett és az ég alatt
Valaki mindig lent marad,
Valaki mindig lent marad.