Julianus útja
Dalriada
így szólt hozzám fényes palotában:
Messze tekintek, el napkelte iránt,
tudnom kell, hogy állunk népünk dolgában!
Hallottam hírét régi magyaroknak,
kunok hírét hozták vitézségüknek,
Őseink földjén ott helyben maradóknak
vélük vége lehetne az szükségüknek.
Eredj, hát, hű, fiam, jó Julianus,
készülődj, s útra kélj, néhánymagaddal,
találd meg országuk, hol, s mivel határos
és az Magyar Királyság szóljon szavaddal!
Hosszú, és nehéz út, kínokkal telve,
pusztítá társakat, kard, idő, láz.
Éjjel és nappal, sivatag porát nyelve,
a délibábot kergető négy barát.
Hősi, vitéz, harcos népek
földjük tágas, bő rónaság,
mint madár, szabadként élnek,
s nem feledék az Ősök dalát.
Folyók vizén, tisztásokon,
kelő Napnak áldozának,
egy vérükből, testvér, rokon,
és tudták, ránk találnak.
album címe: keressük!
megjelenés: 2012
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Ficzek András
szövegíró: Ficzek András
stílus: folk-metal
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 5582