Mint a Szfinx

NKS

Soha nem akartam olyan klubhoz tartozni, ami engem elfogadna tagnak,
Ez felfoghatatlan annak, akit fogva tart a bla-bla,
Hogy rab vagy, hogy lakat alatt tarthatnak.
Mondd, mit üzensz a halálnak? Én azt, hogy paff-paff (meg az apámnak...)!
Az ördög vigyen el, minden olyat, mint te!
Nekem senkim sem voltál, belőled semmi sem kell.
Amikor kellettél, akkor hol voltál?!
Én nem bújtam el előled
És nem tehetek arról se, hogy én lettem belőled,
Mert talán nem voltam még egy B vagy C terv sem, csak fiaskó,
De sose lásd meg, hogy ki lett a fiadból,
Mer' az vagy, kik emlékezned Rád - ezt tanuld meg egy életre.
Rám azt mondjátok mind, hogy rossz a vér, de hidd el, tévedtek!
Mer' nem én kértem a sztorit, készen kaptam.
Itt maradtam úgy, hogy nem volt más út a térképen.
Egy nap majd talán te is azt kéred, hogy bocsásson meg neked az ég,
Mert én nem fogok amíg élek...
Mint a Szfinx, annyit álltam már sarokba',
Kortyoltam a szörpöt, mert szombatra jutott csak kóla.
Imádtam volna a Cartoon Network-öt,
Egy kis bilifrizurás ördög voltam, aki azt hitte, ő Bruce Lee.
Az élet pörög, látod, én sem tudtam megállítani.
Azt hittem, ha felnövök, majd belőlem is lehet bárki.
Hogy kolbászból van a kerítés és vattacukor a felhő,
Ragadozó lett, aki itt velünk együtt felnőtt.
Az élet párszor engem is kinevetett, hidd el!
Az utca volt a játszótér és nem volt bébiszitter,
Csak kulcs akasztva a nyakba,
Fekete meg fehér mező, mint a sakkba',
A suliba' az összes tanár aput basztatta.
15 voltam, mikor az anyám elment,
Mert szüksége volt rá az Úrnak fent a Mennyben.
Rámszámolt az élet, de én kilencnél felállok,
Mert mindig ilyen voltam és ilyen az egész családom.


Tudod, ha bezárnák a szádat, én helyetted beszélnék,
Ha vak lennék, amit látnom kéne, te mesélnéd.
Csak egy valamit kérek: az ég óvjon titeket testvér!
Értetek kioltom a pokol tüzét.
Ahogy Buda lüktet Pestért,
Úgy dobban a szív, NKS vér,
Csak egymásér' ütünk vendettát, nem cash-ért.
95 óta az utcán ugatjuk a Holdat,
Olyat flesselünk ma, mintha tudnánk, meghalunk holnap.
Nincsen esélye - ja - ellenünk senkinek,
Ha kell, háromszor harapunk vissza, mint a mesébe'.
A vicceinken nevetnek a fentiek,
Ahogy lent itt mi, GDL city,
Estéről-estére.
Minket is árultak már el, barátok elégszer,
Tudom, te voltál Fero is, a szívem szakadt meg érted,
De nem bántam meg semmit, mindig a családért félve,
Csak miatattok mondtuk: minket nem kaptok el élve!
Nem voltam én rossz, csak sokan nem értettek meg,
Mert meg se akartak, ezért szemérmetlennek állítottak be.
A szülők féltették a kölyküket, a tanárok a tekintélyüket,
A blanterek a nőjüket.
Amikor te aludtál, én akkor tanultam
És amikor te tanultál, én akkor aludtam.
Ezek pályaválasztási tanácsadóba tanácsoltak,
De csak maszkos támadó lehet belőlem, szerintük...
Engem a rap-re teremtettek meg,
Sok szart tettem, de a betyárbecsületemmel el tok' számolni, hogyha kell...
NKS a karomon, csak a ravatalomon mondjál rólam le!
Felnőttünk, mégsem lettünk felnőttek,
Csak az erősebb vonások felváltották a szeplőket.
Van jó és rossz is, mert minden emlék más,
De ha százszor születnék meg akkor sem lennék más...
előadó: NKS
album címe: keressük!
megjelenés: 2012
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Jakab András

szövegíró: Dulna Róbert
Zsiga Balázs

stílus: Rap (Underground)
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 28298
Tudod mi az a MOODLYRIX

Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat.

i