Nem ismersz még
És úgy tűnik
Nem is fogsz már
Csak befogod a két füled
S nem beszél a szád
Nézel rám fentről
De soha nem fordulsz felém
Látod azt a kis pontot?
Azt hiszem, az vagyok én...
Átlagos harmincas
Kit sokszor
Észre se lehet venni
Zöldség és húsevő
Nincs vallás
Ja és felül szeretek lenni...
Szólj ha bármi kell
Itt a két kezem
De tudd hogy nem felejtem
Ha jó fej
Vagy valaha patkány voltál velem...
Mert míg két lábbal a Földön
Is néha az örökére várok
Sokszor az álmaimban élek
És nappal csak alva járok
Érd be ennyivel
Vagy szólj ha zavar
Megszököm vagy megszoksz
De ez már nem változik hamar
Nem, nem,
még nem tudok vízen járni
De majd igyekszem, (majd igyekszem)
Igen, néha sápadok
de majd napozni kifekszem
Az ember keze cukorból van
Csak néha véres
És ha az élet nem csak erről szólhat
Hát kapd be milyen édes
Mosolyogjunk mind,
Mint egy boldog nagy család
És elkészítjük a képet
Rokonok sok műbarát
Meg ez a sznob kis városi élet
Biztos az égből hullott ránk
De megvan végre a képlet
És együtt mázoljuk majd
Ezt a kurva világot szépnek
És ez életben tart,
Meg a stressz,
Ami mindenkit hajt
A legszebb halál
Horgászat közben
Szívroham a vízparton
Vagy gyönyörű női combok között
Miközben épp a csúcsomat tartom
Ezért mond mit tegyek
Most nem kezdek kiabálni
Nyugodjál meg ráérünk még
Nem kell túlreagálni
Csak a boldogságot megtalálni
Vagy vízen járni, majd igyekszem (majd igyekszem)
Igen, néha sápadok
De majd napozni kifekszem
Az ember keze cukorból van
Csak néha véres
És ha az élet nem csak erről szólhat
Hát kapd be milyen édes
Mosolyogjunk mind,
Mint egy boldog nagy család
És elkészítjük a képet
Rokonok sok műbarát
Meg ez a sznob kis városi élet
Biztos az égből hullott ránk
De megvan végre a képlet
És együtt mázoljuk majd
Ezt az elromlott vészféket
Az összes síró menedéket
Meg ezt a kurva világot szépnek