Egy angyal vigyázzon rád
Dancs Annamari
tudom hív egy másik élet,
de azt, hogy velem vagy úgy megszoktam már,
nem engednélek el sohasem...
Figyelem arcod, de Te messze nézel,
gondolatban már távol jársz.
Nem tudok sírni, sem nevetni, mert fájni fog,
hogy többé nem vársz rám.
Hagyom, hogy menj, egy angyal kísérjen,
hiszem, hogy így jobb lesz talán.
Csak arra kérlek, hogy bízhassak benned,
mondd, nem az én hibám...
Egy angyal vigyázzon Rád!
Ülünk némán, mozdulatlan,
mint kirakatban kopott babák.
Könnyekkel küzdök, Te az órádat nézed,
az időnk régen már lejárt...
Nem mondtam el még annyi mindent,
csak hallgatsz, én mesélnék tovább...
Elindulunk, az árnyékod lennék,
de minden a ködbe száll.
Hagyom, hogy menj, egy angyal kísérjen,
hiszem, hogy így jobb lesz talán.
Csak arra kérlek, hogy bízhassak benned,
mondd, nem az én hibám...
Egy angyal vigyázzon Rád!
Az együtt töltött évek a múlté már,
remélem, valahol valaki rám is vár...
Hosszú lesz az út, külön kezdjük el,
nem lesz könnyű - Nélküled...
Hagyom, hogy menj, egy angyal kísérjen,
hiszem, hogy így jobb lesz talán.
Csak arra kérlek, hogy bízhassak benned,
mondd, nem az én hibám...
Hagyom, hogy menj, egy angyal kísérjen,
hiszem, hogy így jobb lesz talán.
Csak arra kérlek, hogy bízhassak benned,
mondd, nem az én hibám...
Egy angyal vigyázzon Rád!
Egy angyal vigyázzon Rád!