De szerelmes volt a falu leggyönyörűbb leánya
Kovács Apollónia
Egy legényért égett folyton,pedig száz járt utána,
Azt az egyet szeretgette,cirogatta,vigyázta
Érte borult szíve fája,mindörökre virágba.
De szomorú lett a falu leggyönyörűbb leánya
Az a legény a másé lett,más leányt vitt a nászba,
Égő könny lett két orcáján,szíve csupa fájdalom,
A szerelem nehéz teher,gyönge fehér vállakon.
Odavan a falu legszebb,leggyönyörűbb leánya,
Nem borul a szíve fája,soha többé virágba
A vén Szamos zúgó árja,összezárult felette,
A szerelem nehéz terhét mindörökre letette.