Jön, csörgőkígyó jön,
a fejében aprópénz,
igazából csak rajz,
amit kómában rajzoltam
viasszal a falra,
megmutatom, arra
sajnos vak voltam,
nem volt szemem, nem láttam,
fehér fürdőköpenyben
erre végig eljöttem,
vérző kést végighúztam
a falon kínzó rést hagytam
ketten jöttek el velem,
én és a tükörképem
az egész folyosó
azt visszhangozta, amit tettem
csak szándékaid vannak
nekem meg csak tettek
ösztöntelenül
a színed elé vetettek
ösztönök vannak csak,
meg téves elképzelések
ahány megmozdulásod,
annyi ellenvetésed