Végtelenségbe néző szemekkel
átnéztek rajtam, vagy hogy mondjam,
minden, amit valaha szerettem,
itt hever előttem félkész alakban
a tükörben először úgy nézem magam,
hogy egyáltalán nem hiszem,
hogy akit látok, ahhoz tényleg
közöm van
aztán meg már csak röhögök
ezen a hülyén,
hogy nem hiszi el magáról,
hogy ő az én
végtelenségbe néző szemekkel
átnéztek rajtam, vagy hogy mondjam,
minden, amit valaha szerettem,
itt hever előttem félkész alakban
attól van kész, hogy fél,
vagy attól fél, hogy kész
az ajtó most bezárul, dönts:
bejössz, vagy kimész
a küszöbről ezeket szatyorba gyűjteném
a szatyor fülén ülök én,
időnként belecsúszik a két kezem,
naponta háromszor is vétkezem