Gyermekként a bolt előtt, néztem ahogy az ablakon,
megcsillan a mosolyom na meg mögötte a polcokon,
ezernyi játék áll, katonák és fa kardok,
karácsonyig várok rá csak hinnem kell és akarnom,
mikor beléptem az ajtó egy pillanatra megálltam,
a sarokban egy hintaló, mire oly régen vágytam,
a polcok között jártam, amit tudtam kipróbáltam,
szaladgáltam, nézelődtem kalóz hajón vitorláztam.
Barátokra találtam kik eljöttek a világomba,
találkoztam sárkányokkal, királynékkel, királyokkal,
imádkoztam sokat, írtam levelet a télapónak,
néztem a csillagokat, s folytatom is évek óta,
kézen fogva sétálok mindennap a mackómmal,
mindig mellettem lesz mert az álmaimban azt mondta,
vigyázz rám és megvéd, amíg nem növök fel,
szeretném azt kívánni hagy legyek gyermek örökre.
Refrén:
Még mindig csak nézd,
ahogyan állok, várj,
még egy percet várj,
hisz én hívlak most már,
gyere velem szállj el,
de még egy percet várj.
Kriszee:
Hiába kérdeznéd
miért ért véget,
ő csak jött és elkísért,
egy másik útra
ahol még nem jártam,
csak álltam felnőttként
egy új világban.
Refrén:
Még mindig csak nézd,
ahogyan állok, várj,
még egy percet várj,
hisz én hívlak most már,
gyere velem szállj el,
de még egy percet várj.