Verse 1:
Nézem az időt, és nézem a pénzt.
Nézem az arcod és látom, hogy félsz, de nem látom hogy élsz.
Van munkád még is keveset érsz.
Nincsen gyógyszerünk a stresszre, ezért keveset élsz.
Elmúltak a nyarak és csak a tél ami marad, a harag.
És a családban hangzanak el a legnehezebb szavak,
Miközben egymásnak esünk .....
Visszanézve milyen nyugodtan éltünk az anyukám szíve meg szakad....
Mindig ugyanez a kör.
Minden nap egy újabb álom megtör.
Nem először látom ezt, Magyarország megdől
Ahelyett, hogy védene minket, az állam megöl
Nem hazudok, de lassan már a rendőr elől futok.
Kajak a fizetésemet elveszi ha rágyújtok.
Ez a világ, virágzik mint egy virág,
De a következő napra mondjunk el egy IMÁT !
Refrén :
Mert nem tudom mi a következő nap.
Sötétség marad vagy kisüt majd a nap?
Minden ember fél! Minden ember vár!
Megvan a REMÉNY, de lassan elszáll.
Beborul az ég, érzem itt a Vég.
A sötétség nézz rám, de mosolygok még.
Nem adom fel ! még ...
Nem adom fel ! még.... NEM ADOM FEL !!!!
Verze 2 :
Nehéz a sorsunk és nehéz az út.
Az erős az marad, de a gyenge az fut.
Mi vagyunk a kurvák és az élet a rúd.
Örülünk a kis aprónak miközben az állam megdug.
Egy maroknyi állom, hozzá egy cseppnyi remény.
A pénzem a tiétek, de a zene az enyém.
Nincsen munkád, lassan nincsen mit egyél.
Kemény időkben nem lehetsz más csak kemény.
Mert halálosan pontos ez a sors.
Mindig az a kérdés, hogy miért velem és pont most?
A barátok a család, a nyakam a vállam.
Ők tartanak meg, amikor már nem bír el a lábam.
A zene a remény és a szerelem a szívem.
Ha velem vannak készen állok, hogy a sorsom akárhová vigyen,
hogy a sorsom akárhová vigyen.......
Refrén :
Mert nem tudom mi a következő nap .
Sötétség marad vagy kisüt majd a nap?
Minden ember fél , minden ember vár.
Megvan a REMÉNY, de lassan elszáll.
Beborul az ég, érzem itt a Vég
A sötétség nézz rám, de mosolygok még.
Nem adom fel ! még ...
Nem adom fel ! még.... NEM ADOM FEL !!!!