Agyon perzselt föld szörnyeteg,
Rohan, rohan ég és föld felett.
A nyugalomhoz csak pillanat kell,
Érj hozzám égetek, égetek!
Hej, földim mondd, a szóra emlékszel-e még?
Örökre bennem él, az ősi szenvedély.
Megfulladok a sors vetett hurokban,
Nincs ember, aki feloldja, aki feloldja!
Hideg lázban, forró lázban,
a lelkem kiált: holtra váltan.
Foglyánál az őr a foglyabb,
Nem a testem, a lelkem,
a lelkem rab, a lelkem rab!
Hej, földim mondd, a szóra emlékszel-e még?
Örökre bennem él, az ősi szenvedély.
Megfulladok a sors vetett hurokban,
Nincs ember, aki feloldja, aki feloldja!
Némák szája, a bátor szív,
piros vértől forrón lüktető.
Ő jelez, ha már kiáltani segítségért
végképp nincs erőm, nincs erőm!
Hej, földim mondd, a szóra emlékszel-e még?
Örökre bennem él, az ősi szenvedély.
Megfulladok a sors vetett hurokban,
Nincs ember, aki feloldja, aki feloldja!