Kevés ideje volt
Mesés hangja holt
Elvitte őt egy kór
Mert olyan hajszolt volt
A bárszék jéghideg most
A munkám magammal alapos
Fel nem állok, amíg tudok
A székkel együtt indulok, indulok
A kádban a víz langymeleg
Egy árny most belekecmereg
Oszt egy óra múlva vackorog
A férje meg mindig morog
Szemben a szomszéd ordibál ordibál
Most már feljelentem magát
Eltűnt a messzi napkorong
Egy kis gyerek megborzong megborzong
Kinyújtott háttal támadok
Démonokkal szájjalok
Szél erekkel bélelek
Szép szavakkal védelek
Hosszú ösvényen lépkedek
Néha mellé tévedek
Aztán kiöntöm amit tudok
A székkel együtt indulok