Utánad nem jöhet már senki más
Kalmár Pál
hogy ami volt, azt el nem veszthetem,
hogy leszek én még víg legény,
mint úrfi korom reggelén.
Hogy lesznek még majd hajrás dáridók,
és könnyű nők, és olcsó lesz a csók.
Nem hittem azt, hogy szép tavaszt
csak a te szép szemed fakaszt.
Utánad nem jöhet már senki más,
már nem lesz könny és nem lesz búcsúzás.
A szív még visszanéz,
egy sóhaj az egész,
s ami volt, a múlt ködébe vész.
Tavaszra nyár jön, s nyárra hervadás,
de utánad már nem jön senki más.
A zongorát, ha néha felnyitom,
csak Schubertet és Grieget hallgatom.
Új ritmusok, s új dallamok,
nem kellenek pergő dobok.
A kósza vágy lassan pihenni tér,
két fáradt szív egy állomáshoz ér,
s ha lágyan kél az esti szél,
a szív szép halkan így mesél:
Utánad nem jöhet már senki más,
már nem lesz könny és nem lesz búcsúzás.
A szív még visszanéz,
egy sóhaj az egész,
s ami volt, a múlt ködébe vész.
Tavaszra nyár jön, s nyárra hervadás,
de utánad már nem jön senki más.
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Erőss Béla
szövegíró: Erőss Béla
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 2728