Mondhatjátok nekem, hogy az élet jó tanár,
Csak annak kinek az esze,
Nem az iskola mellé jár
De róla annyit én is megtanultam már,
Hogy csupa búcsúzásból, találkozásból áll.
Kertemben nyílik a nefelejcs,
De nem neked, mert te
felejts el, felejts el,
A csalfa szívedben másnak kell a hely.
De a függönyt, de a tapsot ne várd,
Véget ért komédiád,
Felejts el, felejts el,
Hogyha csalfa szívedben másnak kell a hely.
Mondhatjátok nekem, hogy az élet jó tanár,
Csak annak, kinek az esze nem az iskola mellé jár,
Róla annyit mégis megtanultam már,
Hogy csupa búcsúzásból találkozásból áll.
Én nem várhatom ki azt a csodát,
Hogy magadtól menj tovább,
Felejts el, felejt el,
Hogyha csalfa szívedben nincs számomra hely,
Hogyha csalfa szívedben másnak kell a hely,
Felejts el……..
Mondhatjátok nekem, hogy az élet jó tanár,
Csak annak, kinek az esze nem az iskola mellé jár,
Róla annyit mégis megtanultam már,
csupa búcsúzásból, találkozásból áll.