Kettőt mondok, nem négyet,
elmennék én tevéled,
elmennék én messzire,
el a világ végire.
Lennék bár gép, kérném az Istent, hogy szebb legyek még,
adnék még magamból, égjen, hogyha ég,
lennék bár jó, jobb ettől s okosabb kicsit,
fájó, hogy nálad minden fontosabb
Tolvaj, rabló a lelkem, én mindent megszereztem már,
fekszel az ágyon, a vállad a lányon, a vágyat leheli rád,
szárnyalj, olvadj testem, én csak a jobbat kerestem,
a bűnöm az élet, sohase érted, ha nem érzed át
Ne hozz sátrat, ne hozz sót,
elérjük az utolsót,
hogyha nem jössz, meglátod,
kívántalak, megbánod…
Kérnék még, de mindent neked adtam,
adhatnék, adok, ha visszakaptam,
szép emlék kell a folytatáshoz,
kötődhetnénk már kicsit máshoz.