Tiszta tűzből fényt akartak
két ruhából egyet varrtak
szemérmetlen hajnal éjszakába öltözött
álruhában bujdokoltak
fényes víztükörnél jártak
feddhetetlen angyal hű szívükbe költözött
Szerelemből lettem egyszer, szerelemtől élek most is,
szerelem a legszebb érzés, szerelem az átkozott is,
szerelem a világ ura, szerelemtől születsz újra,
szerelemtől halok majd meg, azzal vagyok elátkozva
Gyere velem, add a kezed, ide ülj le egy kicsit mellém,
három ám a párom már, egy percet se bírok ki egyedül.
Gyere ide, ülj le ide, ez egy egészen rövidke csók,
a telihold az egyetlen, aki látja majd, hogy mi volt.
Szép az érzés, szép a látvány
nyílik százezer virágszál
néhányat letéptél
párat magad mögött hagytál
Tébolyító minden szempár
azt mondják a gyertyalángnál
veled eggyé válnék
aztán soha el nem válnánk