Ki voltam Én (feat. BeX)
Mr. Busta
Mr. Busta:
Nem számoltam azzal, hogy bármekkora lehetek,
hogy akármerre visz az utam rajtam van a szemetek..
Onnan csak jót kapok, amonnan meg akasztófát,
az a király, aki érezte az utca szagát..
Zsarnok kutyák, mindenemet elloptátok,
a hátamon többet fát soha nem vágtok..
Tudja mindenki, hogy ki lettem én,
neked csak egy veréb, de rapfenomén!
Fenem én a késemet a papíron,
hogy ki voltam én barátom, ott van már a korongokon,
lehetne sokkal szebb, lehetne sokkal jobb,
mégis a harcot, meg a hosszabb utat választjuk..
Senki nem kérte, hogy velem tartsatok,
valakinek meghaltam, úgy éli a holnapot..
Valaki nekem halt meg, valaki értem,
egy a biztos tesó, hogy nem hiába éltem!
Bex:
Ha majd egyszer felölel a táj,
és üres foltokra dob a szél…
Akkor gondolj rám, nincs akadály,
és emlékezz, ki voltam Én!
Elért a fájdalom, mit megéltem régen,
tudtam engem úgyis ennél sokkal többre hajt a vérem!
Kinevettetek, mert nem álltam közétek,
azt hittétek erős fal épült körétek!
Nem bánok semmit, ha mégis rosszul alakult,
az emberi lélek egy életen át ezekből tanult!
Sosem fogjátok felfogni,
hogy előletek én nem fogok elfutni!
Csak egy pofon mit megkaptam tőletek,
a célotok egy volt, hogy megöljetek!
Sárba tiportatok, hogy lássatok szenvedni,
nem hagytatok szabadon nagy álmokat kergetni!
Beolvasok, lássátok ki lettem,
a múltat ti általatok el nem feledtem!
Csesszétek meg! Én kiszállok,
és most a szemetekbe mindent visszakiáltok!
Ha majd egyszer felölel a táj,
és üres foltokra dob a szél…
Akkor gondolj rám, nincs akadály,
és emlékezz, ki voltam Én!
Mr. Busta:
Egyedül maradtam, de nem vagyok magányos,
inkább a zaj nem hiányzik, az rám a káros.
Kurvára leszarom a nagydumás spanokat,
költsétek a gempát, míg elvágják a nyakamat!
Nem hiszek bennetek, mert kialudt a tűz,
én voltam, aki nektek mindent mondatokba fűz.
Mára leszarom, hogy mikor hívtok fel,
mert az életem az enyém, csak az érdekel!
Bex:
Nézzetek rám! Az életem egy lapra feltettem,
reméltem nem vesztettem, mert nem féltem!
Ti meg céltalanul néztek,
most is a szavaitokkal lenéztek engem,
mert nekem voltak terveim, céljaim, és akartam,
hogy az ilyeneket a földbe tiporjam!
Lehet, hogy akkor megalázva kezdtem el,
de mégis büszke halottként temetnek el!
Ha majd egyszer felölel a táj,
és üres foltokra dob a szél…
Akkor gondolj rám, nincs akadály,
és emlékezz, ki voltam Én!
Nem számoltam azzal, hogy bármekkora lehetek,
hogy akármerre visz az utam rajtam van a szemetek..
Onnan csak jót kapok, amonnan meg akasztófát,
az a király, aki érezte az utca szagát..
Zsarnok kutyák, mindenemet elloptátok,
a hátamon többet fát soha nem vágtok..
Tudja mindenki, hogy ki lettem én,
neked csak egy veréb, de rapfenomén!
Fenem én a késemet a papíron,
hogy ki voltam én barátom, ott van már a korongokon,
lehetne sokkal szebb, lehetne sokkal jobb,
mégis a harcot, meg a hosszabb utat választjuk..
Senki nem kérte, hogy velem tartsatok,
valakinek meghaltam, úgy éli a holnapot..
Valaki nekem halt meg, valaki értem,
egy a biztos tesó, hogy nem hiába éltem!
Bex:
Ha majd egyszer felölel a táj,
és üres foltokra dob a szél…
Akkor gondolj rám, nincs akadály,
és emlékezz, ki voltam Én!
Elért a fájdalom, mit megéltem régen,
tudtam engem úgyis ennél sokkal többre hajt a vérem!
Kinevettetek, mert nem álltam közétek,
azt hittétek erős fal épült körétek!
Nem bánok semmit, ha mégis rosszul alakult,
az emberi lélek egy életen át ezekből tanult!
Sosem fogjátok felfogni,
hogy előletek én nem fogok elfutni!
Csak egy pofon mit megkaptam tőletek,
a célotok egy volt, hogy megöljetek!
Sárba tiportatok, hogy lássatok szenvedni,
nem hagytatok szabadon nagy álmokat kergetni!
Beolvasok, lássátok ki lettem,
a múltat ti általatok el nem feledtem!
Csesszétek meg! Én kiszállok,
és most a szemetekbe mindent visszakiáltok!
Ha majd egyszer felölel a táj,
és üres foltokra dob a szél…
Akkor gondolj rám, nincs akadály,
és emlékezz, ki voltam Én!
Mr. Busta:
Egyedül maradtam, de nem vagyok magányos,
inkább a zaj nem hiányzik, az rám a káros.
Kurvára leszarom a nagydumás spanokat,
költsétek a gempát, míg elvágják a nyakamat!
Nem hiszek bennetek, mert kialudt a tűz,
én voltam, aki nektek mindent mondatokba fűz.
Mára leszarom, hogy mikor hívtok fel,
mert az életem az enyém, csak az érdekel!
Bex:
Nézzetek rám! Az életem egy lapra feltettem,
reméltem nem vesztettem, mert nem féltem!
Ti meg céltalanul néztek,
most is a szavaitokkal lenéztek engem,
mert nekem voltak terveim, céljaim, és akartam,
hogy az ilyeneket a földbe tiporjam!
Lehet, hogy akkor megalázva kezdtem el,
de mégis büszke halottként temetnek el!
Ha majd egyszer felölel a táj,
és üres foltokra dob a szél…
Akkor gondolj rám, nincs akadály,
és emlékezz, ki voltam Én!
kapcsolódó videók
