Kétlábú férgek túrják a földet
Büdösitve a levegőt
Ürülékük egy okádék tenger
Partjain vasbeton temetők
Szomszédaik csak megtűrt lények
Lázadóikat vérbe fojtják
Az evolúció csúcsragadozóit
Ezen a bolygón embernek hívják
Birodalmaik hadban állnak
Vezéreik csak jelre várnak
Egymás földjét meggyalázva
Áhítoznak a gazdagságra
Ölnek, falnak, szaporodnak
Kultúrájuk a mocsokba fullad
Nem jók ezek semmi másra
Megérettek a pusztulásra!
Igába fogták a tüzet, a vizet
Meglelték az elemek ostorát
De becstelen módon, két kézzel szórják
A Naptól kapott energiát
Hitvány egy fajta, a boldogság rabja
Nem ismeri fel a problémát
Nem hajlandó tudomásul venni
Hogy sírjává teszi az otthonát
Eszközeik már az űrben
A mohóságuk nem fárad
Megsemmisétésüket kérem
A világbéke még várhat!