Ment, mendegélt
Hitét vesztve, de mégis élt
Egyedül menekült nincs visszaút
Remete lett, de nem búsult
Aki a világ felett jár
Nem tudja, hogy milyen, hogy ha fáj ott legbelül
S valami marja rendületlenül
Aki a világ felett jár
Nem érzi, hogy milyen a kínzó vágy
S ha teljesül
Benne végleg elmerül
Remete lett a Mágus
Maga mögött hagyta a bűnös várost
Csalódott rég a csodákban
Az emberben és önmagában
refrén
Őrizte rejtekét
Hitt, de nem remélt
Bezárta szellemét pedig rég enni sem kért
Mert félti a félthetőt, menti a menthetőt
És lassan eltűnik
S többé köztünk sem létezik
refrén
Ment, mendegélt
Hitét vesztve, de mégis élt
Egyedül menekült nincs visszaút
Remete lett, de nem búsult
refrén